fbpx
24.2 C
Budapest
2021. június 10 (csütörtök)
spot_img

Mi az az AMM?

Evezzünk egy kicsit vissza a likviditási poolokhoz, hogy minél érthetőbb legyen a dolog.  Az Uniswap decentralizált váltó ismertetőjéből idézek egy két sort:

„A likviditási poolok az intelligens szerződésbe lezárt tokenek összességére vonatkoznak. Egy likviditási készlet általában 2 tokent tartalmaz és mindegyik pool új piacot hoz létre. A DAI / ETH a legegyszerűbb példa az Uniswap népszerű likviditási készletére. A likviditásszolgáltatókat arra ösztönzi a rendszer, hogy az összes jelző egyenértékű legyen, pl. 100 DAI (100$) / 1 ETH (100$) = 200$ arányban. Az egyensúly fenntartásáról az automatizált piackészítő (AMM) gondoskodik.”

És igen, itt ordít egy hatalmas kérdőjel! Mi az az AMM?

Az Automated Market Makers vagyis az automatizált piacképzők olyan intelligens szerződések, amik likviditási készleteket tartanak, amelyekkel a felhasználók kereskedhetnek. Gondoljunk úgy az AMM-re mint egy peer-to-peer kereskedésre, ahol nincs a két fél között egy közvetítő harmadik fél. Lényegében maga a likviditási pool az AMM. Az eszközök árának meghatározásához egy matematikai képletet használ. Vegyük alapul a már megismert DAI / ETH készletet. A készlet DAI részét nevezzük x-nek az ETH részét pedig y-nak. Az AMM veszi a két mennyiséget és összeszorozza. Az eredményt nevezzük k-nak, ami a készlet összes likviditását jelenti. A likviditásnak mindig állandónak kell lennie, így megkapjuk a képletet:

x * y = k

Nézzük a dolgokat egy pár általános példával, hogy érthető legyen a dolog működése.
Béla vesz 500 DAI-ért 1 ETH-t a DAI / ETH likviditási poolból. Ezzel megnöveli a DAI készletet és csökkenti az ETH részét. Ez annyit jelent, hogy nőni fog az ETH ára mivel kevesebb van a poolban a vásárlás után. A k-nak mindig állandónak kell lennie, ez határozza meg az árképzést. Vagyis az határozza meg itt az ETH értékét, hogy mennyire csúszik el egymástól az x és az y.

  1. 1000 DAI (1000$) / 2 ETH (1000$)
  2. +500 DAI / – 1 ETH (-500$)
  3. 1500 DAI (1500$) / 1 ETH (500$)

Hoppá! Láthatjuk, hogy itt kezdődnek a gondok, ha nincs kiegyenlítve a pool. Itt egy szemfüles kereskedő nagyon hamar nyereségre tud szert tenni. Hogy kiegyenlítse a poolt betesz 250$ értékben ETH-et és kivesz ennek megfelelően 750$-t a másik oldalról. A kereskedő elkönyvelt egy 50%-os arbitrázsügyletet. Nem számít, mennyire ingadozik az ár, végül visszatér egy egyensúlyi állapot, amely viszonylag a pontos piaci árat tükröz. 
Ha az AMM ára túl messzire merül más tőzsdék piaci áraitól, a modell arra ösztönzi a kereskedőket, hogy mindaddig kihasználják az AMM és a külső kripto-tőzsdék közötti árkülönbségeket, amíg az ismét kiegyensúlyozódik. Az ár mozgásának mértéke a kereskedelem nagyságától függ, a medence méretével arányosan. Minél nagyobb a pool a kereskedéshez képest, annál kisebb a csúszás x és y között, így a nagy poolok nagyobb ügyleteket képesek befogadni anélkül, hogy az árat túlságosan mozgatnák. Mivel a nagyobb likviditási poolok kevesebb csúszást eredményeznek, és jobb kereskedési élményt eredményeznek, egyes protokollok, mint például az Uniswap, elkezdték extra tokenekkel ösztönözni a likviditásszolgáltatókat likviditás biztosítására egyes poolok számára. De ez nem a teljes történet. Felmerül az úgynevezett állandó veszteség, ha likviditást biztosít egy pool számára a befektető.

Mi az állandó veszteség?

Tegyük fel, Béla hozzájárul a likviditási poolhoz tőkéjével egy kis hozamért cserébe. Maradjunk továbbra is a DAI / ETH poolnál. Mivel a token párnak mindig egyenértékűnek kell lennie ezért Béla betesz 100 DAI-t és 1 ETH-et. Vagyis itt most jelenleg 1 ETH 100 dollárral egyenlő. A pool jelenleg 1000 DAI-t és 10 ETH-t tartalmaz, amit más szolgáltatók is finanszíroznak, így Béla részesedése a poolból 10%. A teljes készlet, vagyis a k = 10.000$

1000 DAI (100$) / 10 ETH (100$)               

Mi történik, ha felmegy az ETH ára 400 dollára? A készletnek mindig egyenlőnek kell lennie. Ha 1 ETH most 400$ akkor megváltozott az arány a poolban. Most 5 db ETH van a poolban és 2000 DAI. Miért? Az arbitrázskereskedők most hozzáadják a DAI készleteiket a poolhoz és kiveszik az ETH-et, amíg az arány nem tükrözi az árat.

2000 DAI (400$) / 5 ETH (400$)

Béla úgy dönt, hogy visszaveszi a részét és megkapja a pool 10%-át. Így 200 DAI és 0,5 ETH lesz, amit kivesz a poolból. Ez összesen 400$, ami jóval több, mint amennyit berakott. De mi lett volna, ha nem teszi be a poolba a tőkéjét? Lenne 100 DAI-ja és 1 ETH-ja ami 500 dollárt érne összesen, vagyis Béla jobban járt volna, ha inkább nem fizet be a poolba további díjak megszerzése érdekében.

Ha az ETH ára csökken ugyanúgy veszteség éri a befektetőt. Teljesen mind egy melyik irányba mozdul el az árfolyam.

De miért nem állandó a veszteség ? Ha az összevont tokenek ára visszatér az árhoz, amikor hozzáadták őket a készlethez, a hatás enyhül. Továbbá, mivel a likviditásszolgáltatók díjakat keresnek, a veszteség idővel kiegyenlítődhet. Ennek ellenére a likviditásszolgáltatóknak tisztában kell lenniük ezzel, mielőtt megtakarításaikat hozzáadnák a poolhoz.

Related Articles

Közösségi média

812RajongókTetszik
306KövetőKövetés
70FeliratkozóFeliratkozás
- Advertisement -

Friss cikkek