2.7 C
Budapest
2021. november 30 (kedd)
spot_img
spot_imgspot_img

Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni kriptonyereségünk után?

mennyi az adó

A héten jelent meg a legújabb októberi inflációs jelentés. A múlt hónapban ismét hatalmas áremelkedést tapasztalhattunk meg, októberben 6,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. A fogyasztói árak szeptemberhez képest 1,1%-kal nőttek, tehát az áremelkedés üteme gyorsul, és 2008 szeptembere óta, csak egyszer, 2012 szeptemberében láttunk a mostaninál magasabb inflációs számot.

Ha ilyen mértékben romlik a forint értéke a következő időszakban, akkor választhatunk bármilyen jó befektetési formát, legyen az prémium magyar állampapír, bármilyen indexált befektetési alap, vagy részvénypiaci befektetés, a pénzünk értéke romlani fog. Ugyanis a tradicionális befektetési formák nehezen tudják felvenni a harcot ezzel a csúnya inflációval.

Van azonban ma már egy olyan befektetési forma, ami ellenáll bármelyik fiatvaluta (USD, EUR, HUF) értékét rontó inflációnak. Ezek a kriptovaluta befektetések. Ha csak a két legnagyobb kriptoeszköz árfolyamának alakulását nézzük éves alapon, akkor a Bitcoin ma 344%-kal ér többet mint egy évvel ezelőtt, az Ethereum árfolyama pedig 982%-kal nőtt tavaly novemberhez képest.

Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a két legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptovaluta értékének a növekedése agyonveri bármelyik inflációs jelentést. Fektessük be tehát a nehezen megkeresett forintjainkat kriptovalutába, és szabaduljunk meg az infláció romboló hatásától.

Az érem másik oldala – azaz mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni?

Azonban mint minden befektetés után, a kriptovaluta befektetéseknek is van adóvonzata. Magyarországon a kriptovaluták adózása a személyi jövedelemadóról szóló törvény XII. fejezetének 67/C. paragrafusába került bele ’Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” névvel. Ezt a törvényjavaslatot június elején el is fogadta az Országgyűlés (2021. évi LXIX. törvény az egyes adótörvények módosításáról). A jogalkotó a hatálybalépést visszamenőleg módosította, így ez a törvény már 2021.01.01-től érvényes.

A törvény megfogalmazása szerint a „kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.”

A törvény egyértelmű utalást tesz a nyereség és a veszteség megállapítására is. Ez szerint „ügyleti nyereséget kell megállapítani akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.

Bevételként kell elszámolni a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értéket.

Kiadási oldalon lehet elszámolni a következő felmerült költségeket, ha a tárgyévben a magánszemély:
– vásárolta a kriptoeszközt, és az erre fordított igazolt kiadás;
– bányászta a kriptoeszközt, és ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) felmerült igazolt kiadás;
– nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte, és a vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás,
– a tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte

Hogyan csökkenthetjük a fizetendő személyi jövedelemadót?

Fontos kiemelni, hogy a jogszabály szerint nem kell bevételt megállapítani akkor, ha ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg egy adott napon. Ez nagy könnyebbséget jelent egy jelentős kisbefektetői rétegnek, akik csak pár 10 ezer forint értékben fektetnek be. A jelenlegi minimálbér 167 400, de a még futó egyeztetések szerint ez jövőre akár 200 000 forint fölé is emelkedhet. Viszont az adómentesség akkor érvényes csak, ha éves szinten e bevételek összege a minimálbér összegét sem haladja meg.

Ezeknek a fényében a kriptovaluta kereskedéseken és bányászaton elért nyereség után egységesen 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni úgy, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó költségek – ahogy fent kifejtettük – (pl. bányagép, villanyszámla, akár a tőzsdéknek fizetett díjak) levonhatók a nyereségből.

Ez jelentős adóteher csökkentésnek tekinthető, hiszen eddig a digitális eszközökből származó bevétel egyéb jövedelemként adózott. Ez miatt meg kellett fizetni utána a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is.

Ugyanúgy mint más tőkepiaci befektetések után, a kriptoeszközök esetében is lehet élni az adókiegyenlítéssel. Ezt úgy lehet érvényesíteni, hogy az adóévben, az adóévet megelőző évben vagy az adóévet megelőző 2 évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el, és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti. Ez a veszteséget tehát át lehet vinni a következő évre, és aktuális adómértékkel megszorozva kiszámított összegben csökkenteni lehet ezekkel a tételekkel a következő év nyeresége után fizetendő személyi jövedelemadót. Ha ezzel élni szeretnénk, akkor viszont minden évben az adóbevallásban fel kell tüntetnünk a kriptovaluta befektetésből származó bevételt és kiadásokat is. Egy egyszerű példán bemutatva ez így néz ki:
személyi jövedelemadót

Visszamenőleges amnesztia

Ebben a törvényjavaslatban fogadták el azt is, hogyha valaki az előző években nem vallott be egyéb jövedelemként kriptojövedelmet, akkor a 2022-es SZJA bevallásban beírható az összes előző évi kriptoeszközre kötött ügylet jövedelme mindenfajta büntetés nélkül. Ezekre is ugyanúgy a 15 százalékos adóteher vonatkozik majd.

Az adóbevallást mindenki saját felelősségre készíti el, és mindenki maga dönti el, milyen összegeket vall be. Viszont egy pontos és részletesen alátámasztatott nyilvántartásban minden tételt be kell tudni bizonyítani, ugyanis az adóhatóságnak joga van hozzá, hogy a következő 5 évben bármikor bekérheti ezt a nyilvántartást, és leellenőrizheti visszamenőlegesen is a tételeket.

Végezetül érdekességként megjegyezhető, hogy a Pénzügyminisztérium munkáját segítette ennek a törvénynek a kidolgozásában a Blockchain Magyarország Egyesület is. – írja a coinmixed.eu

A Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni kriptonyereségünk után? bejegyzés először Kriptomania – kripto hírek-én jelent meg.

Related Articles

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Közösségi média

1,062RajongókTetszik
417KövetőKövetés
90FeliratkozóFeliratkozás
- Advertisement -

Friss cikkek